Tasnádi Ildikó Gyakorlati útmutató az SPSS statisztikai program használatához (Az első lépések)
	Lektorálta: Farkas Károly

Előszó

Az SPSS sokoldalúsága néhány tulajdonságának tükrében

Adathozzáférés és adatelőkészítés
Mélyreható elemzési eredmények
Az interaktív grafikákkal egy szempillantás alatt megjeleníthetjük az összefüggéseket
Áttekinthető táblázatok
Testreszabható munkakörnyezet
Néhány beépített eljárás

Elemi lépések az analízisben

Adatbevitel
Eljárás kiválasztása
Változók kiválasztása
Eljárás futtatása, eredmény kiértékelése

Adatbevitel

Példa

Melléklet

Az SPSS programot a statisztika tantárgyban és több szaktárgyban használjuk. Ez a modul az Ekonometria II. (Számítástechnika második félév) tantárgyhoz készült, csak az adattáblák feltöltésével foglalkozik. Az adatokkal való műveleteket a szükséges statisztikai és szakmai fogalmak megismerése után, egy másik (később közzétett) jegyzetből ismerhetjük meg.

Az SPSS statisztikai szoftvert 1960-ban fejlesztették ki a Stanford Egyetemen, majd 1968-ban megalapították az SPSS céget.

Az SPSS Inc. egy multinacionális szoftvercég, amely statisztikai szoftvereket és szolgáltatásokat nyújt. A cég adatelemző és adatbányászó, tudományos illetve minőségbiztosítási és folyamatellenőrzési szoftverekkel foglalkozik.

1992-ben az SPSS volt az első olyan szoftvercég, amely Microsoft Windows környezetre statisztikai szoftvert fejlesztett ki. A szoftver legsikeresebb változata az SPSS for Windows, amely piacvezető PC-n. Az SPSS termékeknek több mint kétmillió felhasználója van az üzleti világban, a felsőoktatásban és az államigazgatásban.

• adatbányászás és adatelemzés,
• piackutatás és eladáselemzés,
• minőségbiztosítás,
• mindenféle típusú kutatás vet fel.

Leíró statisztikák Gyakoriságok Átlagok összehasonlítása,  t-próbák ANOVA modellek: szórásanalízis Kétváltozós statisztikák:  korrelációk Lineáris regresszió Görbeillesztés Parciális korreláció Hierarchikus klaszteranalízis Gyors klaszter Diszkriminancia-analízis Faktoranalízis Többdimenziós skálázás Megbízhatósági analízis Összegfoglaló táblázatok Többszörös válaszok kezelése táblázatokban Kereszttáblák Nemparaméteres próbák

Adatbányászás: az adatbázisból kigyűjtött információ megismerő, felder�-tő folyamata, amit a vállalatok a piaci helyzet feltárására és az üzleti stratégia meghatározására használnak.

Az adatelemzés néhány alapvető, elemi lépése:

• nyissunk meg egy korábban elmentett adatfile-t,
• hívjunk be egy táblázatot, egy szöveges állományt, vagy egy adatbázist,
• vagy közvetlenül a Data Editor-ba írjuk be az adatokat!

• a táblázatkészítéshez,
• a statisztikai adatok kiértékeléséhez,
• vagy diagram létrehozásához!

• Az eljárás kiválasztása után megjelenő párbeszédablakból kiválaszthatjuk azokat a változókat, amelyekkel a továbbiakban dolgozni szeretnék, vagy amely adatokból szeretnénk diagramot, táblázatot, vagy különböző statisztikai elemzést kapni.

Futtassuk le az eljárást, és nézzük meg az eredményt!

Adatbevitel

• Nyissunk meg egy korábban elmentett adatfile-t!

Nem találjuk ezt az ablakot, ha már korábban kiválasztottuk a ’Don’t show this dialog in the future’ lehetőséget. Ebben az esetben használjuk az ikonsoron lévő  szimbólumot, vagy a menüsorból a File…Open…Data menüket, majd az újabb párbeszédablakból kiválaszthatjuk a keresett állományt (*.sav kiterjesztéssel):

• Hívjunk be egy táblázatot, egy szöveges állományt, vagy egy adatbázist!

Az alábbi adatokat szeretnénk Excelből átvinni SPSS-be:

Miután kiválasztottuk a párbeszédablakból a példa.xls állományt, az SPSS program rákérdez arra, hogy az Excel táblázatban használtunk-e az oszlopok tetején címkét, vagy oszlopazonosítót. Ha igen, akkor az újabb párbeszédablakban válasszuk ki a Read variable names from first row of data opciót:

Ha Excel 5-tel vagy egy későbbi verzióval dolgozunk, akkor lehetőség van arra is, hogy meghatározzuk azt, hogy a munkalapok közül melyikkel akarunk dolgozni. Ezt a Worksheet legördülő menüjéből választhatjuk ki. Mindezek után megjelenik az SPSS-be átkonvertálódott adathalmaz, amely a mi példánkban így néz ki:

Azonnal észrevehetjük, hogy az oszlopcímek közül csak az “összes” elnevezésűt hozta át a program változóként, míg a többinek új elnevezést adott (v1, v2, stb.). Ennek a magyarázata az, hogy a többi címke helyközt is tartalmazott, ami itt nem megengedhető. Egyéb kötöttségek is adódhatnak az SPSS-be átvitt változónevekkel. Ha 8 karakternél hosszabb az eredeti elnevezés, akkor a program lecsonkítja az első 8 karakterre.

Az eredeti elnevezések nem vesztek el végérvényesen, csak itt nem jelennek meg. Ha az egérkurzort a változónévre visszük, akkor megjelenik az eredeti felirat címke formájában:

Az SPSS-ben ez a tulajdonság, mint a változó Variable label jellemzője jelenik meg. (Erről a későbbiekben még szó lesz a Variable View tárgyalásánál.)

• Ha hiányzik egy változónév, akkor automatikusan hozzárendel egyet a program (lásd itt a v1 változónevet).
• Ha Excel 5-tel vagy későbbi verzióval dolgoztunk, és egy oszlopon belül vegyes típusú adatok szerepelnek, például szám is és sztring is, akkor a változó típusát sztring típusként kezeli az SPSS. A korábbi Excel verziókból áthozott adatoknál viszont az oszlopban az első helyen található adat típusát hozza át az SPSS, míg azok az adatok, amelyek más típusúak, azok hiányzó adatként jelennek meg.

• Írjuk be az adatokat közvetlenül a Data Editor-ba!

A Data Editorban két ablak található:

• a Data View:

• és a Variable View:

A Data Editor adatbevitelre szolgáló része egy táblázatból áll. A sorokat (egyedeket) felfoghatjuk úgy, mint egy adatbázis rekordját, míg az oszlopok tartalmazzák a változókat (tulajdonságokat).

Akár itt is elkezdhetnénk az adatok bevitelét, de a munkánk szempontjából talán egyszerűbb, ha előbb megtervezzük az adatok szerkezetét, és csak azután látunk neki az adatbevitelnek. Ezzel sok felesleges hibalehetőséget, akadályt kerülhetünk ki, illetve előzhetünk meg.

A Variable View segítségével könnyen és gyorsan beállíthatjuk az általunk használni kívánt váltózók tulajdonságait. Egy változónak a következő tulajdonságait adhatjuk meg:

• Name: a változó neve,
• Type: a változó típusa,
• Width: a változó maximális hossza,
• Decimals: ha számtípusú a változó, a tizedesek száma itt állítható be,
• Label: ha bővebb információt akarunk adni a változóról, mint ami a változónévből kiderül, itt címkézhetjük fel azt,
• Values: előre definiáltértékeket, választási lehetőségeket állíthatunk be itt,

például: a neme: férfi/nő; a lakhelye: Budapest/Szolnok/egyéb; stb.,
• Missing: ennek az adatnak kötelező-e a kitöltése, alapértelmezésben nem,
• Columns: az oszlop szélessége a monitoron,
• Align: az adatok igazítása az oszlopon belül,
• Measure:

Általános tudnivalók a változók tulajdonságainak a meghatározásánál:

• A változó neve (Name) maximum 8 karakter lehet. Ha egyértelművé szeretnénk tenni a rövidítést, akkor használjuk a Label adta lehetőséget, ahol felcímkézhetjük a változót. Ebben az esetben, ha a váltózó névére mutatunk az egérkurzorral, akkor megjelenik a címke a teljes meghatározással.

• A változó típusaként (Type) megadhatunk számot, dátumot, sztringet (alfanumerikus típust), dollárt és még sok egyebet. A változók alapértelmezésben numerikusak. Ha ettől eltérő adattípust akarunk alkalmazni, akkor előbb definiálni kell azt. A Variable View nézetet használva, az adatunkhoz tartozó Type cellára kattintva, az alábbi párbeszédablak segítségével könnyen elvégezhetjük a típus beállítását a megfelelő opciógomb kiválasztásával, valamint az aktualizálódó kiegészítések megadásával (például: milyen legyen a dátumformátum).

• A változó hossza (Width) alapértelmezésben 8 karakter. Ha használni szeretnénk az előre defíniált értékeket a Values segítségével, ne változtassunk ezen az adaton, mert különben nem tudunk értékeket adni a változónak a Values oszlopban.
• A Label adta címkézési lehetőséget akkor is érdemes használni, ha egyértelmű a változó neve, mert ebben a cellában adhatjuk meg azokat a leírásokat, meghatározásokat, amiket viszont szeretnénk látni a táblázatokban, diagramokban feliratként.

• A Columns a cellaszélesség beállítására szolgál, függetlenül a benne található adat hosszától.

Nyissuk meg az SPSS programot, és a megjelenő párbeszédablakból jelöljük ki a Type in data opciót, és kattintsunk az OK gombra. Párbeszédablak hiányában használjuk a File…New…Data menüpontokat!

Válasszuk a Variable View-t, és készítsünk egy olyan adathalmazt, amely a Szolnoki Főiskola hallgatóinak az adatait tárolja!

A következő adatokat tároljuk el egy hallgatóról:

• Neve
• Melyik tagozatra jár? – 1: nappali, 2: esti, 3: levelező, 4: távoktatás.
• Milyen szakot vett fel? – 1: kereskedelmi, 2: szálloda, 3: vendéglátó.
• Tanulmányi átlaga
• Neme – 1: fiú, 2: lány.
• Lakhelye – 1: Budapest, 2: vidék.
• Családi állapota – 1: házas, 2: független.

A tagozat, szak, neme, lakhely, csal.áll nevű változóknál választási lehetőségként értéket adtunk a változóknak. Ezt a következőképpen tehetjük meg:

Kattintsunk az adott változó Values cellájára, majd a következő párbeszédablak segítségével gépeljük be a felvehető konkrét értékeket.

Ha a statisztikánkban szeretnénk ezt az adatot használni, számításokat végezni velük, akkor adjunk a Value melletti cellában számértéket, majd az alatta lévő cellába írjuk be a szöveges változatát az értéknek. Az Add gombra kattintva adhatjuk a listához az új értékeket. Ezt a műveleti sor ismételjük addig, amíg az összes választási lehetőséget megadtuk, majd az OK gombbal zárjuk be az ablakot.

Az első próbálkozás végeredmény így nézhet ki:

Ezután következhet az adatok felvétele. (melléklet)

Ha már vannak konkrét adataink, akkor elkezdhetjük a statisztikai elemzéseket.

A statisztikai adatok szemléltetéséhez különféle diagramokat készíthetünk.

Ábrázoljuk a hallgatók tagozat szerinti megoszlását!

A diagramot a következő módon készíthetjük el:

Válasszuk ki a menüsorból a Graphs ►Interactive►Bar…. menüpontokat!

Majd a megjelenő párbeszédablak segítségével állítsuk be a paramétereket!

• Válasszuk ki a tagozat nevű változót, majd húzzuk át a vízszintes tengelyre!
• A Bar Chart Options fülre kattintva az oszlopdiagram formáját választhatjuk ki, illetve, hogy mi jelenjen meg rajta – count (számosság) vagy value (érték).
• Az Options lehetőséget nyújt arra, hogy kiválasszuk a diagramunk megjelenési formáját (Chart Look). A fent példánkban a Marina elnevezésűt választottuk.
• A művelet végrehajtásához válasszuk ki az OK gombot!

Válasszuk ki azt az elemet, amit szeretnénk megváltoztatni, és végezzük el a javítást a Format menü segítségével!