Félvezető memóriák

Csoportosításuk:

A félvezető memória-típusok (s az alkalmazásuk a PC-ben)

A számítógépen belül a legelterjedtebb a RAM (Random Access Memory). Szó szerinti fordításban ez közvetlen elérésű tárat jelent, azonban ez a táblázatban szereplő valamennyi tárra vonatkozóan igaz, tehát nem egy egyedi jellemzőt tartalmazó elnevezés. Így inkább szabad fordításban írható-olvasható tárnak nevezhetjük. Ennek kétféle gyártási technológiája van.

A memória típusa	Jelleg	Az adatok élettartama	Írási idő	Olvasási idő	A megengedett írási ciklusok száma	Törölhetőség
DRAM	írható-olvasható	4-32 ms	60-100 ns	60-100 ns	végtelen	programból, bájt szinten
SRAM	írható-olvasható	az áramforrás kikapcsolásáig	10-25 ns	10-25 ns	végtelen	programból, blokk-szinten
ROM	csak olvasható	végtelen	különböző	100 ns	csak egyszer	nem lehetséges
PROM	csak olvasható	végtelen	órák	100 ns	csak egyszer	nem lehetséges
EPROM	főképpen csak olvasható	végtelen	pár másodperc	100 ns	sokszor	ultraviola fénnyel, lapka-szinten
EEPROM	főképpen csak olvasható	végtelen	kb. 1 másodperc/ bájt	100 ns	korlátozott számban	programból, bájt szinten
Flash	főképpen csak olvasható	végtelen	n. a.	100 ns	korlátozott számban	programból, blokk szinten
CMOS	főképpen csak olvasható	a tápelem által történő táplálásig	n. a.	n. a.	sokszor	programból

A fontosabb félvezető memória-típusok és tulajdonságaik

A DRAM a Dynamic RAM, azaz a dinamikus RAM jelenti az alkalmazás során a nagyobb tárolási kapacitást. Fizikailag bitenként egy kondenzátort alkalmaznak benne, melynek feltöltött állapota jelenti az 1-et, és az ellenkező állapota pedig a 0-t. Sajnos a kondenzátor jellemző fizikai tulajdonsága, hogy az alkalmazott szigetelő tökéletlensége miatt idővel elveszíti töltését. Annak érdekében, hogy az adatvesztést megakadályozzuk, a tartalmát rendszeresen újra kell írni, azaz frissíteni kell. Ez a felhasználó számára teljesen észrevétlenül történik, az alkalmazott memória jellemzőitől függően 4-30 msec-onként. A DRAM viszonylag könnyen és olcsón gyártható, kis energia-fogyasztású, de például a processzorhoz képest viszonylag lassú. Hátránya, hogy a tápáram kikapcsolásával elveszíti tartalmát. A gyakorlatban ezt a memória-típust alkalmazzák operatív memóriaként.

Az SRAM a Static RAM, azaz a statikus RAM jelenti a gyakorlatban a kicsi, de gyors memóriát. Ezt hagyományos flip-flop alkalmazásával készítik, így frissítést nem igényel (innen ered a neve is), s a tartalmát egészen addig megőrzi, amíg a tápáramforrás be van kapcsolva. A DRAM-hoz képest a gyártása nehezebb, az ára magasabb, s több áramot is fogyaszt. Ez utóbbi esetben nem annyira a magasabb fogyasztás jelent hátrányt, hanem inkább az, hogy nagyobb energia alakul át hőenergiává, aminek elvezetéséről gondoskodni kell. A sebessége viszont már közelebb áll a processzor sebességéhez. Ezért a számítógépen belül ezt a memória-típust alkalmazzák gyorsítótárként.

A főképpen csak olvasható memóriák közé sorolható CMOS memóriát alkalmazzuk a PC-nk egyedivé alakítására, a beállítási (setup) adatok (a külső tárolók indítási sorrendje, a külső tárolók jellemzői, a memória mérete stb.) tárolására. A CMOS memória a számítógépben lévő elemmel táplálva alacsony feszültségszinten, igen csekély fogyasztás mellett a számítógép kikapcsolása után is képes a benne tárolt adatok megőrzésére, s üzemi feszültségszinten pedig azok módosítására is. A CMOS lapka az adattároló egységen túlmenően tartalmaz egy órát is, mely az elem táplálásával a számítógép kikapcsolása után is képes követni az idő múlását.

A csak olvasható memóriából (ROM) töltődnek be az első programok, így az egyes részegységek működőképességét letesztelő programok valamint az alapvető beviteli-kiviteli műveletek (BIOS) programjai, s így bekapcsolásakor e memória-típus segítségével éled fel a számítógép.