Informatikai eszközmenedzsment



Általános értelemben, bizonyos aktívák, azaz meghatározott vagyon professzionális kezelése annak érdekében, hogy az hasznosuljon. Megjelenési formáját tekintve a kezelt aktíva lehet megfogható (például számítógépek, ingatlan, ingatlan, létesítmények, gépek-gépsorok) és lehet megfoghatatlan (például részvények, számítógépes programok, szellemi jogok). A mi tantárgyunk az ITIL részhalmazát képező eszközmenedzsmenttel foglalkozik, azaz más szavakkal: az informatikai vagyon kezelésével.

Mit is értünk az informatikai vagyon kifejezés alatt?

Ez magában foglalja a szoftver és a hardver összes elemét, amely általában megtalálható az üzleti környezetben. Tegyük fel, hogy a cégünk egy nagy irodaépületben helyezkedik el. Ebben van több tucat iroda, több száz számítógép, ezekre az azokon dolgozó szakemberek munkájának függvényében igen sokféle programot, különféle alkalmazást telepítettünk fel.

Minden számítógépnek különféle alkotóeleme van, s perifériája lehet, melyeknek a legkülönbözőbb idejű a garanciális ideje.

Minden szoftvernek különféle licence van, ezeket azoknak megfelelően folyamatosan frissíteni lehet és kell. Fontos, hogy a cégen belül azonos verziószámű programok üzemeljenek, mert csak így biztosítható az egymással való kompatibilitásuk, sikeres együttműködésük.

Mi is a feladata az informatikai eszközmenedzsmentnek?

Amikor a cégünk kicsi, akkor ez még manuális úton kezelhető. Mintegy ötszáz személyi számítógép felett azonban már gyakorlatilag képtelenség ennek a hatalmas értékű vagyonnak a hatékony manuális kezelése.

Ilyenkor kell bevezetnünk az informatikai eszközmenedzsmentet, amely az informatikai vagyon pontos nyilvántartásán alapulva lehetővé teszi azt, hogy mindezzel hatékonyan gazdálkodhassunk.

Eszköznyilvántartás? Hiszen ez növeli a költségeket? Mikor és hogyan térül ez meg?

Természetesen ez különféle ráfordításokat eredményez. Semmi sincsen ingyen. Viszont nézzünk meg egy gyakorlati példát.

Hatalmas könyvtár. Rengeteg idegen nyelvű könyv. Hányan fordítják ezeket!

A yorki könyvtár és nyilvános informatikai labor. 500-nál több számítógép, tehát az eszközmenedzsment alkalmazására szükség van. Forrás: free-photos.biz



A cégünknek van 800 db Microsoft Office licence, darabja 50.000 Ft. Azonban a pandémia miatt a cégünk azon dolgozóinak létszáma, akiknek a munkájához ez szükséges, az lecsökkent 650 főre. A eszközmenedzsmenten keresztül a következőkben már csak 650 db Microsoft Office licencet újítunk meg, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez. S a példánkban most egy olcsó szoftver licencelése szerepel. Drága szoftvereknek a pontos darabszám-követésével hatalmas megtakarításokat érhetünk el.

A számítástechnikai szoftverek és alkalmazások licenc-szerződéseinél szükséges-e azok fordítása?

A különböző célú, globálisan sikeres szoftvereket a világ legkülönbözőbb országaiban fejlesztik. Nekünk, magyaroknak is vannak ilyen termékeink, például a Graphisoft CAD rendszere, a Prezi prezentációs szoftver vagy a MemoQ fordítás-támogató program.

Annak ellenére, hogy ezek Magyarországon készülnek, sokszor egy nemzetközi team fejleszti őket. Ezek fizikailag lehetek teljes egészsében Magyarországon, ám bevett gyakorlat, hogy különböző országokban helyezkednek el és a termékfejlesztések szigorúan összehangolt távmunkával készülnek. A koordinálásuk is angolul folyik. Viszont amennyiben például valamelyik szuper-kreatív, s egyben szuper-olcsón dolgozó team például orosz nyelvterületen dolgozik, akkor a hatékony együttműködéshez – a példánál maradva – akár egy orosz fordító is igénybe vehető.

A címben feltett kérdésre válaszolva: ma már gyakorlatilag nem, hiszen a globális forgallazásra szánt szoftvertermékeket ma már mindig angol nyelvű kísérő-dokumentációval látják el.