A szakdolgozat formai és tartami követelményei (kivonat)
Általános követelmények
A szakdolgozat készítésének céljaA szakdolgozat készítésének a célja, hogy a hallgató tanulmányi ideje végén önállóan oldjon meg egy – általában a szakirány jellegének megfelelően – összetett feladatot, s ezzel bizonyítsa, hogy a képzési célokban megfogalmazott követelményeknek megfelelő szakmai ismeretekkel és jártassággal rendelkezik.
A szakdolgozat-feladat lehetőséget ad a hallgatónak az önálló alkotó tevékenységre, továbbá arra, hogy szakterületének egyes részei közötti lényeges összefüggésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos gyakorlati műszaki-gazdasági követelményekről bemutassa ismereteit.
A szakdolgozat téma lehet
Külső eredetű. Ebben az esetben egy külső intézmény vagy magánszemély javaslatot tesz a szakdolgozatban megoldandó feladatra és a feladatot kidolgozó hallgatóra.
Egyetemi eredetű. Ekkor az intézet valamely oktatója ipari tájékozottsága és egyéni szakmai érdeklődése alapján tesz javaslatot a megoldandó feladatra. Az egyetemi eredetű témák a kari honlapon találhatóak.
A szakdolgozat szövegezésében gondosan ügyelni kell a magyar műszaki szaknyelv helyes használatára. Kerülni kell a felesleges rövidítéseket és a szakmai zsargon kifejezéseit. Törekedni kell a szakszerű, de olvasmányos, gördülékeny fogalmazásra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a helyesírási hibák nagymértékben rontják a dolgozat színvonalát.
A felhasznált irodalomra való hivatkozáskor az irodalomjegyzékbeli sorszám szögletes zárójelben való feltüntetése a jelzett módon kötelező.
Irodalmi hivatkozások
A szerzői jog tiszteletben tartása, a pontos irodalmi hivatkozás kötelesség.A hivatkozás elmulasztása plágiumnak – a szellemi alkotás eltulajdonításának minősülő súlyos vétség (Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat (32.§) és a Tanulmányi Ügyrend (V. rész 6.1))
A hivatkozási szabályok pontos betartása nagyon fontos, mivel a pontatlan vagy hiányos hivatkozás megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi az idézett könyv vagy folyóirat megtalálását.
Az irodalmi hivatkozás javasolt módja:
Az első szerző szerint betűrendbe rendezett irodalomjegyzéket javasolt sorszámmal ellátni. A szövegközti hivatkozást közvetlenül az idézet előtt vagy után, az irodalomjegyzék hivatkozott cikkének vagy könyvének szögletes zárójelbe ([n]) tett sorszámával célszerű megadni. A szószerinti idézeteket idézőjelek közé kell tenni.
Könyvre hivatkozás:
Szerző(k): A mű címe. Kiadó, Kiadás éve
A szerző vezetékneve után vesszőt, keresztneve(i) kezdőbetűje(i) után pontot kell tenni. Több szerző esetén a szerzők közé vesszőt kell írni. A könyv címe után pont következik. A Kiadó nevét dőlt betűvel adjuk meg a végén vesszővel. A Kiadó nevét a kiadás éve követi.
Példák:
[1] Mérő, L.: Észjárások. A racionális gondolkodás korlátai és a mesterséges intelligencia. Akadémiai Kiadó, Optimum Kiadó, 1989
[2] Narendra, K. S., Thathachar, M. A. L.: Learning Automata: An Introduction. Prentice Hall, 1989
[3] Pearl, J.: Heuristics: Intelligent Search Strategies for Computer Problem Solving. Addison Wesley, 1984
Folyóiratra hivatkozás:
Szerző(k): A cikk címe. A folyóirat címe, A folyóirat kötetszáma (és sorszáma), Megjelenés éve, A cikk kezdő- és záró oldalszámra kötőjellel elválasztva.
Példák:
[4] Bencze, G., Garami, P.: A japán ötödik generációs számítógéprendszer vázlatos áttekintése. Információ Elektronika, Vol. 2., 1983, 65–70 . old.
[5] Sántáné-Tóth, E.: Survey of Hungarian KBS tools and applications in the engineering field. Engineering Applications of Artifical Intelligence, Vol. 46. 1991, pp. 409–416.
[6] Sutton , R. S., Barto, A. G.: Toward a modern theory of adaptive networks: Expectations and predictions. Psychological Review, Vol. 88., 1987, pp. 135–171.
Hivatkozás internetes forrásra:
Az URL-en kívül a letöltés idejét is meg kell adni.
Példa:
[7]Csink, L. Gráf algoritmusok:(http://nik.uni-obuda.hu/csink/ga.ppt), utoljára megtekintve: 2011-01-12.
Ábrák és grafikonok
Az ábrák és táblázatok számozását célszerű fejezetenként 1-től kezdeni (pl.: 6.1 ábra, 5.2 táblázat) a szövegben az ábrákra, táblázatokra hivatkozni szükséges.Minden ábrának és táblázatnak legyen (tömör fogalmazású) címe.
Az ábrák, gafikonok és táblázatok kivitele lehet
valamely alkalmazással szerkesztett,
jó minőségű fénymásolat (mellékletként).
Az ábrák és táblázatok szokásos elhelyezési módjai
szöveg közben, nem teljes lapszélességű ábra mellett mindkét oldalon üresen hagyott hellyel,
szöveges lapok közé beiktatva, teljes lapterjedelemben,
a szakdolgozat végén összegyűjtve, befűzve,
A3-as vagy nagyobb méretű ábrák, programok és egyéb dokumentációk hajtogatva, a hátsó borítékban kiképzett tasakban (ebben az esetben az ábra keretezve, szövegmezővel ellátva, a szövegmezőben feltüntetve a dolgozat címét, az ábra megnevezését, sorszámát, a hallgató nevét, szakdolgozatának sorszámát).
Elfogadható minden olyan, a fentiektől eltérő, de a szabványokba nem ütköző, világos, esztétikus kiviteli forma, amelyet a konzulensek megfelelőnek tartanak.
Javaslat a szakdolgozat felépítésére
1. Tartalomjegyzék (oldalszámozással) (kötelező)2. Rövid tartalmi összefoglaló (kötelező)
3. A megoldandó probléma megfogalmazása
4. A probléma elemzése
5. Az irodalom alapján a lehetséges megközelítési módok és megoldások áttekintése és elemzése
6. A megoldási módszer kiválasztása, a választás indoklása
7. A részletes specifikáció leírása
8. A tervezés során végzett munkafázisok és tapasztalataik leírása
9. A megvalósítás leírása
10. Tesztelés
11. Az eredmények bemutatása
12. A megvalósítás elemzése, alkalmazásának és továbbfejlesztési lehetőségeinek számbavétele
13. A szakdolgozat tartalmi összefoglalója magyarul és egy idegen nyelven (kötelező)
14. Irodalomjegyzék (kötelező)
15. Mellékletek