|
Kapcsolat | Órarend | English |
|
|
|
|
Professor
Emeritus
Óbudai
Egyetem
Neumann
János Informatikai Kar
Alkalmazott
Matematikai Intézet
Alkalmazott
Informatikai és Alkalmazott Matematikai Doktori
Iskola
|
|
|
Tantárgyi
információt hallgatóim az alábbi táblázatokról érhetnek el.
|
|
|
Horváth László lapjai
|
OKTATÁS
|
|
Tantárgyak
A tantárgy programja és a témákhoz
letölthető anyagok a tantárgy nevére klikkelve érhetők el.
|
Szak
|
Szakirány, modul
|
Tantárgy
|
Képzési forma
|
Legutóbb indult
|
Legközelebb indul/
|
|
Mérnök informatikus MSc
|
|
|
N, E
|
2018 ősz
|
|
|
Mérnök informatikus és Alkalmazott matematikus MSc
|
Választható
|
|
N, E
|
Új tantárgy
|
|
|
Mérnök informatikus MSc
|
Választható
|
|
N, E
|
2013 ősz
|
|
|
Mérnök informatikus BSc
|
Kritérium, angol nyelven
|
|
N, angol nyelven
|
2014 tavasz
|
|
|
Mérnök informatikus BSc
|
Választható
|
|
N
|
2015 ősz
|
|
|
Mechatronikai
mérnök MSc.
|
|
|
N, E, L
|
2018 tavasz
|
|
|
Mechatronikai mérnök MSc.
|
|
|
N, E
|
2017 ősz
|
|
|
Alkalmazott matematikus MSc
|
|
|
N, E
|
2017 ősz
|
|
|
Alkalmazott matematikus MSc
|
|
|
N, E
|
Új tantárgy
|
|
|
Alkalmazott informatikai doktori program
|
|
|
|
2016 ősz
|
|
A
tantárgy felvétele esetén
|
|
Tantárgyak
programja
|
Mérnöki
objektumok leírása és elemzése virtuális terekben
|
|
Szak:
Mérnök
informatikus MSc
|
Szakirány:
Választható tantárgy
|
Képzési forma:
Nappali, esti
|
|
Célok, hallgatói kör
A tantárgy rátekintést ad a
fejlett informatika fontos alkalmazási területein megvalósított, mérnöki
célú virtuális terek elméletére és módszertanára.
Magyarázza a terek alkalmazásának céljait, motivációit, kifejlődésük
folyamatát és szerepüket a fizikai és vizuális termékek
fejlesztésében, gyártásában és üzemeltetésében. Hangsúlyt helyez
a mérnöki tevékenység új közegét adó virtuális világ, valamint az
általa képviselt magas szervezettségű és kommunikációs képességű
informatikai környezet megértésére. Kizárólag az iparban, az
utóbbi időben bevezetett virtuális technológiával foglalkozik,
és ipari gyakorlati példákon keresztül magyaráz.
|
|
Az előadások témái
A témakör megnevezésére
klikkelve érjük el a hozzá tartozó .ppt fájlt
Mérnöki virtuális rendszerek
Miért virtuálisban? Alapvető
definíciók. A virtuális
terek jellemzői,
kapcsolatai a fizikai
világgal és gyakorlati alkalmazásai.
Ember és virtuális tér
Mérnöki objektumok ábrázolása
virtuális térben.
Emberi szándék és kommunikációja. Folyamatok virtuális terek fejlesztéséhez és alkalmazásához. Az
ember és virtuális
tér közötti kommunikáció módszerei.
Alakobjektumok leírása virtuális térben.
Polygonmodell és határfelület-ábrázolás.
Geometriai elemek
és struktúráik ábrázolása egységes geometria és topológia segítségével.
Alaksajátosságok és
alak-primitívek. Kinematika
leírása.
Alak definiálása virtuális
térben
Paraméterek és módszerek alak irányítására, modell-entitások generálásánál.
Asszociatív és kontextuális összefüggések
definiálása alakok
közötti. Komplex
alak építése az alaksajátosságokkal
való alakmódosítás
elvén. Alakobjektumok
térbeli helyezése
és mozgatása.
Virtuális prototípus
Fejlesztés alatt álló termékek viselkedéseinek
modellezése és szimulációja. A véges
elemeken alapuló
modellezés és elemzés alkalmazása. Példák fejlett elemzésekre mint a virtuális
törésteszt és a
virtuális szélcsatorna.
Fejlett felületmodellek
A forma és funkcionalitás
tervezésének összhangja
felületek modellezésénél.
Alapvető elvek és módszerek fejlett felületek és felületkombinációk
meghatározásához. Felület-csoportok
előállítása görbehálózatokból.
Komplex felületek
globális módosítása.
Az
ember modellezése
Egyszerűsített ember-modell (manikin) ergonómiai vizsgálatokhoz.
Bőr- izom-csontváz
modellek. Az emberi
mozgás rögzítése
modellgenerálás információ-forrásaként.
Mérnöki objektumokkal
kapcsolatos emberi
tevékenység elemzése,
az ezzel kapcsolatos mérések.
A virtuális világ kapcsolatai a fizikai
világgal
Fizikai testek térbeli pontjainak digitalizálása
és a digitalizált
alakinformáció felhasználása
alakmodell generálására
és elemzésére. Szenzorok és szenzorhálózatok alkalmazása.
Mozgáspályák és
trajektóriák térbeli
irányítása berendezések
funkcióihoz.
|
|
|
|
|
Modellezés
és tervezés
|
|
Szak:
Mérnök
informatikus MSc
|
Szakirány:
Robot
|
Képzési forma:
Nappali, esti
|
|
Célok, hallgatói kör
A kurzus célja bemutatni a mérnöki
feladatokhoz kifejlődött, a fejlett ipari környezetekben megvalósult
széleskörű alkalmazása ellenére kevésbé ismert virtuális
technológiát és az arra épülő mérnöki rendszereket. Ezek a rendszerek
ma már a legnagyobb informatikai alkalmazások között kapnak alapvető
szerepet minden fejlett iparágban. A kurzus informatikusok számára
érteti és ismerteti meg a fontosabb modellezési, szimulációs,
ismeret-technológiai és rendszertechnikai elveket és,
módszereket. A programból ki kell emelni a tudásábrázoláson és
kontextuális láncokon alapuló aktív generikus modelleket és a mérnöki
struktúrák multidiszciplináris rendszerként való ábrázolását. Az
ipari termékek és kísérleti konfigurációk rendszermérnöki,
matematikai, krossz-diszciplinárisan
alkalmazott mérnöki ismereti alapú ábrázolása mellett a kurzus
bemutatja az ezek definiálásához szükséges modellezési és szimulációs
képességek iparági, diszciplináris és mérnöki szerep szerinti
szervezésének alapjait. Az előadások és gyakorlatok egyaránt a világ
legfejlettebb mérnöki modellezési technológiáját képviselő
rendszerben, egyénileg rendelkezésre álló virtuális térben folynak.
|
|
Az előadások témái
A témakör
megnevezésére klikkelve érjük el a hozzá tartozó .ppt fájlt
Virtuális világ mérnöki célokra
Objektumok modellalapú leírása.
Az emberi gondolattól
a termékmodell alapú
berendezés-irányításig és vizuális termékig. Mérnöki tevékenység virtuális
rendszerekben. Modellterek
és színpadok jellemzése. Az integrált
termék-információs modell
fogalma.
Az alak leírása termékmodellekben
Analitikus, szabállyal irányított
és szabadformájú
alakok modellezése.
Határfelület-ábrázolás: topológia és geometria. Testmodellek
topológiája, topológiai
struktúrák építése
Euler operátorokkal. Testek
definiálása alaksajátosságokkal.
Az alak kapcsolata
informatikai környezetével.
Modellen belüli és modellek közötti kapcsolatok leírása
Asszociativitások. Geometria és
méret vezérelte
alakmodellek. Kötöttségek
és megőrzésük modellek módosításakor.
Felületek és testek definiálása görbék és vonalláncok kontextusában.
Különálló alakok
helyezése és mozgásképessége.
A geometria leírása modelltérben
Közelítő és interpolációs görbék, felületek. Görbe és felület paraméteres egyenlete, paramétertér.
Görbék és felületek leírása szplájn alapfüggvények
alkalmazásával. Szegmentált
B-szplájn görbék
és felületek jellemzői. Paraméterezés,
csomóvektor, a B-Szplájn
görbék módosulatai.
Egységes geometriai
ábrázolás (NURBS).
Termékek viselkedésének modellezése
és modellalapú elemzése
Helyhez kötött jellemzők meghatározása alakon,
a véges elemek módszerének adaptív alkalmazásával. Ütközések
és mozgásképesség.
Helyzet és alak animációja. Célhoz vezetés és objektumok elkerülése. Alakoptimálás.
Ember modellezése a termékkel
való interakció
vizsgálatához.
Ember és számítógép
Ember és számítógép
interakciói. Dinamikus
navigáció. Valósághű
felszín modellezése.
Kézzelfogható virtualitás.
Krossz-diszciplináris termékdefiníció
Multidiszciplináris objektumok krossz-diszciplináris
definiálása. Nyomtatott
áramköri lap definiálása.
Terület-specifikus kötöttségek
definiálása. Elektromos
és mechanikus komponensek. Komponensek
helyezése áramköri
lapon. Vezetőpályák
definiálása.
A modellezett és a fizikai alakvilág kapcsolata
Fizikai felületek virtuális
rekonstrukciója pontfelhők
alapján. Aktiválás és szűrés. Háló és irregularitásai.
Scan és származtatása
pontfelhőn. Görbe
generálása scan-ből.
Szabad élek keresése. Ergonómiai
vizsgálatok termékmodellhez
kapcsolt manikin modellel.
Manikin attribútum struktúrája.
Testtartás elemzése.
Emberi tevékenység
elemzése. Ergonómiai
mérések.
Mérnöki ismeretek ábrázolása modellekben
Ismeretalapú tanácsadás termékmodellekkel.
Eredmények és tapasztalatok rögzítése
és alkalmazása.
Paraméterek kombinációinak
és összefüggéseinek
leírása. Ismeretábrázolási
módszerek alkalmazása.
Szabályok, ellenőrzések,
képletek és reakciók.
A termék mint rendszer modellezése
Termékrendszer modellezése. RFLP struktúra. Dinamikai viselkedés. Állapot logikai viselkedés. Viselkedés definíció komponensben. Virtual execution. A logikai rendszer architektúrája. Pathway set-ek.
Implement relation-ok. Szimulációk.
Robot rendszerek modellezése
A robot mechanikai rendszer modellezése.
Mérnöki kapcsolatok
(csuklók) komponensek
között . Jogging. A robot mozgásvezérlőjének ábrázolásáról.
A robotvezérlő tulajdonságai
(properties). A robot adatprofiljai. Home
position. A robotmozgás profilja. Mozgástervezés.
Robotok generikus
inverz kinematikája.
Taszk tervezés.
Funkcionális alakmodellezés
A funkcionális alakmodellezésről.
Entitások a funkcionális
alakmodellben. Funkcionális
sajátosságok.
Termékadatok menedzselése és cseréje
Termékadatok menedzsmentje. A mérnöki virtuális terekben kezelt adatok sajátosságai. Mérnöki virtuális terekben sajátos adatbázis-funkciók. Termékstruktúra.
Termékmodellek szabványosítása.
Adatcsere modellező
rendszerek között.
Adatcsere szabványok
kifejlődése. Az IGES adatcsere
formátum. A STEP termékmodell.
|
|
|
|
|
Kiber-fizikai mérnöki
struktúrák rendszerszintű modellezése felhő környezetben
|
|
Szak:
Mérnök informatikus
és Alkalmazott matematikus MSc
|
Szakirány:
|
Képzési forma:
Nappali, esti
|
|
Célok, hallgatói kör
A kurzus a legújabb mérnöki
modellezési és projektmenedzselési elveket, módszereket és
rendszereket képviselő 3DExperience platform világszínvonalon
reprezentatív képességei alapján dolgozza fel az ipari világ
élvonalában bevált kortárs mérnöki informatika válogatott fejezeteit.
Az anyag az egyik legnagyobb, legbonyolultabb és legmagasabb szintű
informatikai alkalmazási terület alapvetéseivel kapcsolatos. A tárgy
alapvető célja az együttműködő rendszerek által működtetett kiber-fizikai mérnöki struktúrák modelljeinek a
témakörével összefüggésben, elvi, metodikai és rendszertani alapok
megértése és megtapasztalása elsősorban az elméletet és gyakorlati tapasztalatot
integráló ábrázolások, a multidiszciplináris rendszerszintű modellek,
a generikus önadaptív objektum modellek, a realisztikus
szimuláció-struktúrák, valamint a főleg az additív gyártási módszerek
hatására fejlődő organikus alakmodellek területén. Annak érdekében,
hogy a hallgatók megismerhessék és megtapasztalhassák azt a mérnöki
informatikai technológiát, amely a két legnagyobb repülőgépgyártó és
sok más vezető fejlesztő tevékenységének egyik informatikai alapja, a
kurzus elméleti és gyakorlati óráin a munka az AIAMDI számára, a Dassault Systémes
felhőrendszerében rendelkezésre álló 3DExperience rendszerben, a
kurzushoz létrehozott projektben folyik. A mérnöki rendszerek
zászlóshajójának tekintett 3DExperience platform a fejlesztésben és
piacon vezető Dassault Systémes
terméke, amely működteti és folyamatosan frissíti a felhőjében lévő
rendszerünket. A projekt résztvevői a tevékenységi terület, az
aktuális diszciplínák és az emberi szerepek szerint személyre szabott
modellezési képességekhez férnek hozzá. Miután az új 3DExperience
rendszerünk, a Dassault felhőben,
elsősorban az AIAMDI újonnan akkreditált kutatási témáihoz teremt
korhű laboratóriumi kutatási környezetet, a kurzusnak a doktori
képzés előkészítésében is szerepe van. A kurzus doktori képzés iránt
érdeklődő hallgatója nemcsak 3DExperience meghatározott komponenseire
épülő diplomaterv témát választhat, hanem AIAMDI kutatás
témaválasztását és felvételi jelentkezését is megalapozhatja. A
laboratóriumban minden munkaállomás a 3DExperience rendszer igényei
szerint lett specifikálva.
|
|
Az
előadások témái
A
témakör megnevezésére klikkelve érjük el a hozzá tartozó .ppt fájlt
Rendszerek kiber-fizikai mérnöki
struktúrákban
E: Rendszerek kooperációjával
működtetett kiber-fizikai
mérnöki struktúrák
(kísérleti, prototípus,
ipari termék) modelljei.
L: Bevezetés a felhőben
rendelkezésre álló
laboratóriumi környezetbe,
valamint a kurzus
felhőben létesített
projektjébe..
A mérnöki modellezés
E: A mérnöki modellezés
alapfogalmai: modelltér,
koordináta-rendszerek és
transzformációk, modellezési
képesség, objektum-modell,
alakábrázolás, kontextusok
rendszere, sajátosság,
funkcionális és
logikai koncepció-modell,
viselkedés.
L: Az előadáshoz kapcsolódó, esettanulmányként
előkészített tematikus
modell elemzése
és megértése a felhő projektben.
Alakmodell
E: Alakmodell: határfelület
ábrázolás, topológia,
NURBS, görbék és
felületek, alaksajátosságok.
L: Az előadáshoz kapcsolódó tematikus modell egyéni definiálása, elemzése
és megértése a felhő projektben..
Komponensek kapcsolatainak
ábrázolása
E: Komponensek kapcsolatainak
ábrázolása multidiszciplináris
mérnöki struktúrákban:
kötöttségek, szabadságfokok
és működési kontextusok.
L: Az előadáshoz kapcsolódó tematikus modell egyéni definiálása, elemzése
és megértése a felhő projektben. A félévi feladat címének és néhány soros összefoglalásának a leadási
határideje..
Teljesítmény-paraméterek multifizikális elemzése
E: Teljesítmény-paraméterek realisztikus multifizikális
elemzése mérnöki
struktúrákban. A véges
elemek módszerének
új alkalmazása.
Strukturált szimulációk
definiálása modellekben.
L: Az előadáshoz kapcsolódó, esettanulmányként
előkészített tematikus
modell elemzése
és megértése a felhő projektben. Félévi egyéni feladat felhő projektben történő kidolgozásának tájékoztatója.
Modellezési
képességek
E-L: Modellezési képességek struktúrája
a 3DEXPERIENCE példáján. Komponensek, szerepek
és appletek.
Aktív tudásábrázolások.
E: Aktív tudásábrázolások.
Optimálás algoritmusainak
beépülése modellstruktúrába.
Probléma-megoldás széles
kontextusban. Elmélet
és tapasztalat ábrázolásának összekapcsolása
modellben. Külső
megoldók (Dymola,
Simulink) integrálása. Az intellektuális vagyon
fogalma.
L: Az előadáshoz kapcsolódó tematikus modell egyéni definiálása, elemzése
és megértése a felhő projektben.
Rendszer szintű modell RFLP struktúrában
E: Rendszer szintű
modell RFLP struktúrában.
Viselkedés-ábrázolás és
szerepe a koncepcionális
modell virtuális
végrehajtásában.
L: Az előadáshoz kapcsolódó, esettanulmányként
előkészített tematikus
modell elemzése
és megértése a felhő projektben..
Generikus önadaptív modell
E: Generikus, kívülről
irányítható, önadaptív,
funkciókkal kapcsolatos
viselkedéseket is ábrázoló
alakmodell.
L: Az előadáshoz kapcsolódó tematikus modell definiálása, elemzése és megértése a felhő projektben.
Merev és flexibilis alak-elemeket
egyaránt tartalmazó
fizikai rendszer
E: A merev és
flexibilis alak-elemeket
egyaránt tartalmazó
fizikai rendszer
megértése, a geometriai
és az organikus alak fogalma. Funkcióval meghajtott organikus alakábrázolás. T-szplájnok.
Kapcsolat additív
gyártási eljárásokkal.
L: Az előadáshoz kapcsolódó, esettanulmányként
előkészített tematikus
modell elemzése
és megértése a felhő projektben.
Robotrendszer modellje.
E: Robotrendszer modellje. Mechanikai és irányító rendszerek ábrázolása.
Robotmodell struktúrája,
kontextusai és szimulációi a 3DExperience releváns
modellezési képességeinek
példáján.
L: Félévi egyéni
feladat kidolgozása
a felhő projektben,
konzultáció.
Mérnöki modellezési
project és félévi
egyéni feladat
E: Mérnöki modellezési
projekt, amelyben
a résztvevő számára
az aktuális iparág, a releváns diszciplínák és szerepei szerint állnak rendelkezésre
a modellezési képességek.
Ennek megtapasztalása
a kurzus 3DExperience projektjében.
L: Félévi egyéni
feladat kidolgozása
a felhő projektben,
konzultáció.
Félévi egyéni feladat
Félévi egyéni feladat kidolgozása, konzultáció.
Mérnöki virtuális rendszerek fejlődése. Félévi egyéni feladat prezentációja
E: A mérnöki virtuális
rendszerek fejlődésének
aktuálisan tapasztalható
irányai és az ezzel kapcsolatos mérnöki karrier lehetőségek.
L: Félévi feladat
prezentációja a felhőben..
|
|
|
|
|
Introduction to Virtual Engineering
|
|
Szak:
Mérnök informatikus BSc
|
Szakirány:
Választható, angol nyelven, kritérium tantárgy
|
Képzési forma:
Nappali
|
|
Purpose and objective
One of
the largest application areas of information and computer science and
technology is lifecycle management of product information. Increasing
percentage of information engineers find carrier in special purpose
networked product lifecycle management (PLM) system environments at
extended and international companies. Product information is
represented in virtual spaces. Purposeful software serves highly
integrated modeling of products, processes and factory environments.
This course is designed to help students understand fundamental
concepts, ideas, methods, techniques, and applications of virtual
engineering. It is an introduction to computer model descriptions of
interrelated bodies in a virtual space and applications of this
shape-centered modeling at digital definition of products.
|
|
Topics of lectures
Click the
title of lecture to access the .ppt file.
Laboratory hours
include individual work of students in engineering virtual space
according to the syllabus below.
Laboratory
system: V6 PLM of the Dassault Systémes,
Inc.
Virtual
engineering
Lecture
Role of virtual systems in engineering.
The virtual technology. Representation of physical
worlds. Product model and its components. Area dependence of
virtual spaces.
Laboratory
Overlook of an engineering virtual space. Functionality
of a complex engineering system. Contextual object
definition. Product structure and its application at model changes.
Solid modeling
Lecture
Boundary representation. Topological structure and rules.
Euler rule and its application .
Laboratory
Creating free form and generative curves.
Creating surface and solid in the context of a curve. Connecting
surfaces. Understanding concept lump.
Definition of
geometry
Lecture
Characteristics and representation of parametric rational
B-spline curves. representation. Polynomials. Continuity.
Laboratory
Creating points and curves by using of typical methods.
Modification of shape of curve and surface by control points.
Curvature and parameter analysis.
Modification of
shape by form features
Lecture
Construction of complex shapes by modification of an initial
shape. Three leveled description of form features. Local and global
modifications.
Laboratory
Creating volume adding,, volume subtracting, surface,
and conditioning surfaces as modifying shapes of a
solid.
Positioning and
moving related shapes
Lecture
Positional relationships of solid shapes in model
space Keeping constraints at modification of related solid
shapes. Creating mechanisms by adding relative movements to solid
shapes.
Laboratory
Placing and modification of relationships at connection of
components. Including an existing component in an assembly.
Finite element
mesh and load definition
Lecture
Concept of finite element analysis. Completing part models
for finite element analysis. Finite elements and placing
loads for analysis. Concept of associative, parametric, and
adaptive mesh.
Laboratory
Introduction by studying typical FEA tasks. Creating
and studying finite element mesh on a spatial surface. Definition
and optimization of a solid part and its meshing.
Processing
point clouds into surfaces
Lecture
Reverse engineering for the definition of surface using
measured points . Creation clouds of measured points. Principles
and methods for the processing of clouds.
Laboratory
Creating curves. Editing and filtering clouds of points.
Projecting curve to cloud.
Shape development
techniques
Lecture
Fillets on solids. Swept surfaces.
Laboratory
Creating fillet on solid. Creating intersections. Creating
variable offset surface.
Modeling of
engineering practice
Lecture
Challenges and possibilities in virtual space. Expert-like
capabilities. Optimizing shape.
Laboratory
Studying knowledge ware functionality. Understanding rule,
check, and control.
Visualization and
animation of objects
Lecture
Basics of visualization purposed computer graphics.
Shader model, methods of shading and rendering.
Modeling of light sources. Animation of position, shape, and light
sources.
Laboratory
Functionality of shape modeling system for
visualization of surfaces. Visualizations for the assistance
of model construction.
|
|
|
|
|
A virtuális technológia alapjai
|
|
Szak:
Mérnök
informatikus BSc
|
Szakirány:
Választható tantárgy
|
Képzési forma:
Nappali
|
|
Célok, hallgatói kör
Autókat, szórakoztató
elektronikai berendezéseket, számítógépeket, filmeket, video és
televízió show kat, valamint egyéb termékeket
mindinkább magas színvonalú informatikai technológiára alapozott
virtuális terekben, kifejezetten erre a célra felépített, a termék
majdani megjelenésének fizikai világát mind jobban tükröző, akár
világméretű számítógép-rendszerekben hozzák létre. Ez a terület már
ma is az informatika egyik legkiterjedtebb
alkalmazását képezi. A tantárgy célja azoknak a fejlett,
professzionális módszereknek a megismerése, és a NIK IMRL
számítógép-rendszerében felépített virtuális világ segítségével
történő gyakorlati megtapasztalása, amelyeket a fejlett mérnöki és
virtuális szórakoztatóipari gyakorlatban, a virtuális terek
kialakításánál alkalmaznak. A fenti témakör iránt érdeklődő
mérnök-informatikus hallgatók a tantárgy hallgatásával betekinthetnek
a Virtuális informatikai technológia szakirány területére.
|
|
|
|
|
Számítógépes tervezőrendszerek
|
|
Szak:
Mechatronikai
Mérnöki MSc
|
Szakirány:
|
Képzési forma:
Esti, levelező
|
|
|
Célok, hallgatói kör
A tárgy mechatronikai
mesterképzésben résztvevő hallgatókat vezet be a legfejlettebb mérnöki
modellezés alapjaiba. Ennek a modellezésnek célja a terméket, mint kiber-fizikai rendszert ábrázoló kontextuális
modell-komplexum létrehozása. Ez a modell tartalmazza a szükséges
újrahasznosítható tudásábrázolást, amely lehetővé teszi, hogy külső és
belső feltételek változása esetén önmagát tudja módosítani. A
tananyag összeállításánál csak világszínvonalon legfejlettebb ipar
gyakorlatában bevált elveket, metodikát, rendszertechnikát és
laboratóriumi eszközöket vettem alapul.
|
|
Témák és
tematika
A témához
tartozó oktatási anyag (.ppt fájl)
eléréséhez kattintsunk a címre.
Laboratóriumi rendszer: Dassault
Systémes V5 and V6 PLM átfogóan
konfigurált modellező rendszerei, az MSc
kurzusnak megfelelő legmagasabb szintű ábrázolási, elemzési és
menedzselési képességekkel, valamint beépített tudással.
Számítógépes
rendszerek termékinformáció életciklusú menedzseléséhez
A kurzus célja. A kurzus laboratóriumi környezete.
A laboratóriumi gyakorlatokról. Mit nevezünk számítógépes
tervezőrendszernek? Virtuális mérnöki metodika alapelemei.
Alapfogalmak, amelyek ismeretét feltételezzük. A mérnöki
tevékenységek integrálásának a története. Paradigma váltások.
Objektum modell. RFLP és PPS struktúrák. Modell definiálása,
kommunikáció modellgeneráló procedúrákkal. Objektum modell
definiálása kontextuális sajátosságokkal. SZT1.1-1.3 laboratóriumi
feladatok.
Termékmodellező
rendszer funkcionalitása
Modellezési
képességek rendelése mérnöki alkalmazási területhez,
diszciplínákhoz és szerepekhez. A V6 PLM rendszer,
mint minta, funkcionális felépítése. Kollaborativ mérnöki munka. Mérnöki modell definiálása
és az ábrázolt tudás újra hasznosítása. Gyártási folyamat
definíciója és szimulációja. Szervezett realisztikus multifizikális
szimuláció. SZT2.1-2.2 laboratóriumi feladatok.
Alaksajátosságokkal való módosításon alapuló
alakmodellezés
Alaksajátosságok, típuscsoportjaik és
ábrázolásuk. Alaksajátosságok
paraméterei és azok összefüggései.
Kondicionáló alaksajátosságok
generálása.
Tömör test ábrázolások beépülése alkatrészmodellbe. SZT3.1
laboratóriumi feladat.
Alak-centrikus
leírás, egységes geometriai (NURBS) és topológiai ábrázolás.
Tömör testek leírása
határfelület-ábrázolással. Topológia határfelület-ábrázolásban, poliéder modell. Görbe és
felület paraméteres ábrázolása.
Polinom. B-szplájn görbe tulajdonságai. Nem-egyenközű racionális B-szplájn.
Euler
szabály és Euler operátorok. SZT4.1
laboratóriumi feladat.
Mechanikai
rendszerek leírása
Mérnöki kapcsolat alkatrészmodellek között,
felhasználó által definiált kötöttségekkel, adott szabadságfokkal.
Mérnöki kapcsolat alkatrészmodellek között, a kapcsolat típusához
rendelt kötöttségekkel. Mérnöki kapcsolat termékek között, az
alkatrészmodellek ehhez szükséges módosításával. Kötöttségek és
csuklók definiálása alkatrészmodellek között. Mechanizmus
ábrázolása. SZT7.1 7.4 laboratóriumi feladatok.
Multidiszciplináris
objektumok krossz-diszciplináris
definiálása
Multidiszciplináris
modellezés. Nyomtatott áramköri lap sajátosságok és definiálásuk.
Kötöttségek. Elektronikai alkatrészek viselkedése. Elektronikai és
mechanikai alkatrészek beépítése.
Modellezés
funkcionális alaksajátosságokkal
Alakmodell
definiálása funkcionális alaksajátosságokkal. Alapvető funkcionális
alaksajátosságok és a hozzájuk rendelt viselkedések. A viselkedések
működése további funkcionális alaksajátosság generálásánál.
Elemzések a véges
elemek elvén.
A
FEM/FEA elve, céljai és alkalmazásai. A modell felépítése és kontextusai.
Háló, generálása és elemei. Terhelések és kényszerek. Háló
módosítása. Az eredmények passzív és aktív felhasználása.
Mérnöki szándék,
tapasztalat és tudás ábrázolása modellekben
Tudás
ábrázolása és újra hasznosítása. A termék rendszerszintű
modellezése. Virtuálisan végrehajtható modell, viselkedések
definiálásával. Szabályok, ellenőrzések és reakciók. Optimálás.
Kötöttségek rendszere. Intellektuális tulajdon.
A termékmodell kapcsolata a fizikai világgal
Alakinformáció
nyerése fizikai objektumokról. Pontfelhő feldolgozása görbe és
felület ábrázolássá. Szűrések. Hálógenerálás. Scan
előállítása és görbe ábrázolássá alakítása: Görbe vetítése
pontfelhőre. Metszés síkokkal. Szabad élek meghatározása. Felület
generálása scan eredetű görbékből.
Kontextuális
kapcsolatok alakmodellben
Esettanulmány,
amely határfelület ábrázolás alapú és alaksajátosságokat épített
alakmodellben szervezi és ábrázolja a kontextuális kapcsolatok fő
típusait. Az esettanulmány formája elméleti és metodikai
szempontból egyaránt magas színvonalú rendszerben épített aktív
alakmodell.
Modellezett
információ cseréje különböző rendszerek között.
Termék
és modell információ cseréje. Fontosabb formátumok.
Referenciamodellen, erőforrásokon és alkalmazási protokollokon (AP)
alapuló modell-információ csere különböző modellező rendszerek
között.
|
|
|
|
|
Modellezés és szimuláció
|
|
Szak:
Mechatronikai
Mérnöki MSc
|
Szakirány:
|
Képzési forma:
Nappali, esti
|
|
|
Célok, hallgatói kör
A kurzus a fejlett ismeretalapú
mérnöki modellezési módszereket mutatja be a világszínvonalat
képviselő laboratóriumi rendszer környezetében, ahol a hallgatók
egyénileg nyitott, fejlett modelltérben, aktív modell fejlesztésének
példáin keresztül ismerik meg a magasan integrált, kontextuális
láncok mentén önmagukat megváltozott követelményekhez és szituációhoz
változtatni képes modelleket és a hozzájuk szervesen kapcsolódó
szimulációkat. A mechatronikához alkalmazkodó multidiszciplináris
modell, az RFLP struktúrában, rendszereivel ábrázolt termék, valamint
a modellezési és szimulációs rendszer-képességeket iparági,
diszciplináris és mérnöki szerep alapján konfigurált mérnöki
rendszer, valamint az intellektuális vagyon témakörök a
világszínvonal legújabb eredményeit képviselik.
.
|
|
|
|
|
Modellezés
|
|
Szak:
Alkalmazott
matematikus MSc
|
Szakirány:
Választható tantárgy
|
Képzési forma:
Nappali, esti
|
|
Célok, hallgatói kör
A tantárgy tematikája a
matematika mérnöki alkalmazásainak egyik legfontosabb és legkiterjedtebb területét, a tömör testek és
összefüggéseik modellezését öleli fel, a legfontosabb releváns
témakörök integrált feldolgozásával. A tantárgy témaköröket képező
modellezési elvek és módszerek a legfejlettebb termékmodellezési
környezetben, évtizedek kutató és fejlesztő munkájával kialakított
matematikai háttérrel szolgálják a mérnökök mindennapi munkáját.
Ebben az új mérnöki világban az alkalmazott matematikus központi
helyre került, a modellező rendszerek fejlesztésében és
alkalmazásában egyaránt. A tantárgy ehhez adja meg az alapvető
modellezési ismereteket és készségeket. A laboratóriumi gyakorlatokon
a hallgatók, számukra egyénileg nyitott virtuális terekben, az
előadások anyagával igen szoros
kapcsolatban végeznek a matematikai hátteret megtapasztaltató
laboratóriumi feladatokat. A laboratóriumi órákon a világ élvonalát
képviselő Dassult V6 PLM rendszer áll
minden hallgató rendelkezésére.
|
|
Az előadások témái
A témakör
megnevezésére klikkelve érjük el a hozzá tartozó .ppt fájlt
A matematika
szerepe a mérnöki modellezésben
A matematika szerepe a
virtuális mérnöki technológia tudományos megalapozásában.
Modelltér, koordináta-rendszerek, transzformációk és objektumok leírása
modelltérben.
Határfelület-ábrázolás
elve és topológiai struktúrája
Geometria és topológia. Poliéder modell és alkalmazása testek
topológiájának leírására, topológiai struktúrák definiálása lokális
és globális Euler operátorokkal. Szárnyas él struktúra. Manifold és nem-manifold
topológiák. Többdarabos topológia.
Határfelület-ábrázolás
- geometria
Paraméteres ábrázolású görbék és felületek. Nem-egyenközű
racionális B-szplájn (NURBS) görbék és
felületek: alapfüggvények, vezérlés, csomóvektor.
Alak definiálása
sajátosságokkal
Alaksajátosságok meghatározása
és felismerése határfelület ábrázoláson. Lapok felnyitása. Alak
módosítása alaksajátosságokkal, kontextusok és hatásláncaik.
Görbék és
felületek alakjának irányítása
Tabulálás, pásztázás,
átvezetés görbéken. Felületek alakirányító kapcsolatai. Vezérlő
sokszög és háló. Felületcsoportok definiálása görbehálózatból.
Globális felületmódosítás.
Tömör testmodellek
kapcsolatai
Testek kombinálása, relatív
helyezése és elmozdulási lehetőségei. Kinematika definiálása és
szimulációja testekből összekapcsolt struktúrákban.
Véges elem modell
és elemzés
Numerikus alapok. Lineáris és
görbült elemek. Asszociatív, paraméteres és adaptív hálók. Tipikus
problémák a mérnöki gyakorlatban.
Modellezett
objektumok optimálása
Az alakoptimálás mint aktív
elemzés. Objektum-paraméterek optimálása, alapvető algoritmusok.
Felületek
rekonstrukciója pontfelhőkből
Pontfelhők tulajdonságai és
szűrései. A háló (mesh) és a scan fogalma. Határgörbék, alakhordozó görbék,
vetített görbék, és síkmetszetbeli görbék
meghatározása pontfelhőn.
|
|
|
|
|
Mérnöki modellezés és számítógépes grafika
|
|
Szak:
Mérnök
informatikus BSc
|
Szakirány:
Választható tantárgy
|
Képzési forma:
Nappali
|
|
Célok, hallgatói kör
A tantárgy végigvezet
a mérnökök által alkalmazott legfejlettebb virtuális technológia matematikai
alapokon megvalósított modellezési és elemzési módszerein. Bevezeti a
matematikusokat a modell-definiálásba és annak grafikai támogatásába.
Ennek célja, hogy felkészítsen azokra a feladatokra, amelyeknél a
mérnöki modellező rendszerek fejlesztésében,
alkalmazás-fejlesztésében, mérnöki problémák megoldásához való
alkalmazásában a matematikusi jelenlét ma már elengedhetetlen. A
tantárgy fő tematikai vonalát a termékek és alkalmazási környezetük
ábrázolásainak teljesen integrált kezelése, valamint ennek
matematikai vonatkozásai képezik. A laboratóriumi gyakorlatokon a
hallgatók, számukra egyénileg nyitott virtuális terekben, az
előadások anyagával igen szoros
kapcsolatban végeznek a matematikai hátteret megtapasztalható
laboratóriumi feladatokat. A laboratóriumi órákon a világ élvonalát
képviselő Dassult V6 PLM rendszer áll
minden hallgató rendelkezésére.
|
|
Az előadások témái
A témakör
megnevezésére klikkelve érjük el a hozzá tartozó .ppt fájlt
Matematika alkalmazásai
mérnöki virtuális terekben
Matematikai leírás, elemzés és
optimálás PLM2 paradigmán alapuló virtuális prototípusban.
Objektumok definiálása matematikai eljárásrendszer humán és
szituáció alapú automatikus irányításával.
A számítógépes grafika
szerepe a viewporton keresztül történő
interaktív infokommunikációban.
Alakdefiniálási kommunikáció
megjelentési síkban (viewport), tér és
sík kapcsolata. Grafikai szemléltetés és modellbeli
információ: a grafikus infokommunikáció
veszélyei. Dinamikus navigáció. Vizuális alakérzékelés irányítása
fényvonalakkal és egyéb, modellben ábrázolt
felület-tulajdonságokkal.
Mérnöki modellek komplex
definiálása
Kontextuális
objektum-definíciók komplex mérnöki struktúrákban. Kiterjesztett
sajátosság-definíción alapuló integrált objektum-definiálás.
Alak komplex definiálása
tömör testeken
Felületek generálása és
kontextuális módosítása. Topológia struktúrához kapcsolt
paraméteres függvényekkel ábrázolt felületek. Felület-kapcsolatok
követése alakmodell kiértékelésen alapuló módosításánál topológiai
struktúrán.
Helymeghatározó hálók
definiálása alakmodellen
Véges elemek hálója:elemek, kapcsolatok, adaptivitás és
sűrűség-átmenetek. Vezérlő sokszög-hálók felültek
definiálásánál és alakjuk irányításánál. Háló (mesh)
definiálása és alkalmazása pontfelhő alapú felületrekonstrukciónál.
Alak valósághű modellje
megjelenítéshez
A színtér fogalma és
modelljének felépítése. Felszínmodell (séder)
és alkalmazása paraméteres ábrázolású
felületek megjelenítésénél. Animációk, csatornák, és akciók.
Fényforrás modellje. Matematikai ábrázolású,
integrált megjelenítési környezet.
Integrált termék-információs
modell (IPIM)
Termékmodell fogalma az ISO
10303 szabvány szerint. Modell definiálása generikus és alkalmazási
erőforrásokból. Implementáció alkalmazási protokollal.
Manikin és termék-kapcsolatai
Ember-termék kapcsolat
ábrázolása termék-geometriai és Manikin
ábrázolások összekapcsolásával. Manikin
definiálása. Emberi tevékenység és termék-kezelési pozitúra
ergonómiai elemzése.
Humán és berendezés irányú info-kommunikációk, kiterjesztett valóság
Ember interakciói immerziv környezetben (CAVE). Virtuális és
fizikai világok kooperációja. Emberi mozgás rögzítése és ábrázolása
(Motion Capture).
Gépek komplex mozgásainak irányítása geometriai modellel.
|
|
|
|
|
Mérnöki objektumok kontextuális
definiálása és ábrázolása
|
|
Program:
Alkalmazott
informatikai doktori program (AIAMDI)
|
Szakirány:
Mérnöki számítások alprogram
|
Képzési forma:
Doktori
kutatással kapcsolatos tantárgy
|
|
Célok
A tantárgy célja megismertetni az informatikailag értelmezett objektum- orientáció
szerepét mérnöki objektumokat ábrázoló modellekben és megértetni a
generikus modellek definiálását kontextuális láncokba fűzött objektum
paraméterek segítségével, az adaptív példányképzésre alkalmas
generikus mérnöki modellek informatikai struktúrájának kialakítására.
Magában foglalja mindazokat az elveket és módszereket, amelyek a
kontextuális modellgenerálás alapvető elméleti és metodikai hátterét
képezik.
|
|
Témák
Objektumok mérnöki
modellekben
Az objektumokból felépített
mérnöki modell és szerepe. Az objektum orientáció alkalmazása
mérnöki objektumok ábrázolásában.
Kontextuális modellezés
A kontextus fogalma és
értelmezése mérnöki modellekben. Kontextuális láncok és szerepük
adaptív generikus modellekben.
Határfelület ábrázolás
Az Euler-i topológia mint
alapvető eszköz a kontextusok definiálására, NURBS geometriai ábrázolású alakmodellekben és azok
kapcsolatában.
Meghajtó (driving) típusú konextusok
a sajátosságok példáján
A meghajtó (driving) típusú kontextusok jellemzése.
Sajátosságokkal irányított alakmodell. Alaksajátosságok
határfelület ábrázolással. A sajátosság elv kiterjesztése.
Mérnöki objektumok
paraméterei és azok összefüggései
Paraméterek struktúrája és
kapcsolatai. Paraméterek optimalizálása kötöttségek
figyelembe vételével. Optimáló algoritmusok paraméterekhez.
Paraméterkapcsolatok
ábrázolása
Ismeretábrázolások
paraméter-kapcsolatokban. Funkcionális, logikai és konnektiv összefüggések mérnöki objektumok
paraméterei között. Terhelés és teljesítmény paraméterek
kapcsolata.
Tudásábrázolás mérnöki
modellekben
Előállítási, ellenőrzési,
akció és reakció típusú tudásábrázolások, ezek szerepe generikus
modell definíciókban.
Kontextusok a fizikai és a
virtuális világok között
Kacsolatok alapvető jellemzése és
szerepe. A kiber-fizikai rendszer fogalma
Fizikai alak kontextusában generált matematikai görbék és
felületek.
|
|
|
|
|
|